B.2.3. A regisztrált szándékos emberölések és testi sértések, valamint rablások és csalások száma

Az előzőekben ismertetett szubjektív lakossági indikátorokat jól kiegészíti az objektív indikátorok közül a regisztrált bűncselekmények száma. Ezen belül négy olyan bűncselekménytípust (a befejezett szándékos emberölés, a testi sértés, a rablás és a csalás) vizsgálunk, amelyek közül három az erőszakos bűncselekményeket reprezentálja, kettőben pedig megjelenik az állampolgárok vagyoni jogainak sérelme is. Ezen bűncselekmények esetében kisebb látenciával is számolhatunk, mint a kevésbé súlyos következményekkel járó bűncselekményeknél (a csalás esetében ez csak a százezer Ft-os nagyságrendben kárt okozó cselekményekre igaz).
A rablások esetében 2010 óta folyamatos és látványos csökkenést figyelhetünk meg, 2010 és 2017 között közel negyedére esett vissza e bűncselekmények száma, ami rendkívüli eredménynek tekinthető. A szándékos emberölések esetében az elmúlt négy évben figyelhetünk meg csökkenő trendet. Kiemelendő, hogy az elmúlt nyolc évet tekintve 2017-ben volt a legalacsonyabb a befejezett szándékos emberölések száma, összesen 90 (ráadásul 2015-től kezdve mindig 100 alatti volt ez az érték, szemben a 2010-ben regisztrált 130-cal). A testi sértések esetében 2010-től kezdve – ugyan kisebb ingadozásokkal – szintén csökkenést regisztrálhatunk (2010: 14 391, 2017: 10 596). A rablások és a testi sértések gyakoriságát tekintve továbbra is igen jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes megyék között. A csalások száma az elmúlt nyolc évben erősen ingadozott. Kedvező fejlemény, hogy az elmúlt nyolc évet vizsgálva 2017-ben volt a legkevesebb a regisztrált csalások száma (22 086). A csalások száma alapvetően 2016-ban is kedvezően alakult (22 443), azonban egy Zala megyében regisztrált csalássorozat jelentősen (20 785-tel) megemelte az esetszámot 43 228-ra.
Nemzetközi összehasonlításban a kedvező értékek ellenére sem mondhatók kielégítőnek a hazai eredmények. A V4-országcsoportot nézve hazánkban a legnagyobb a százezer lakosra jutó szándékos emberölések száma.
A statisztikai adatok a bűnözési helyzet javulására utalnak, amelynek nem kizárólagos, de meghatározó faktora a bűnmegelőzési képesség és a bűnüldözés visszatartó hatása.