B.2.1. A lakosság biztonságérzete közterületen, a lakókörnyezetében

A közbiztonság állapotának elérését és folyamatos biztosítását a demokratikus jogállamok államcélként határozzák meg. A Team Consult 1991-es jelentésében megfogalmazott meghatározás szerint a közbiztonság a nem anyagi jellegű infrastruktúrának az a része, amely ahhoz szükséges, hogy az egyének és közösségeik megvalósíthassák a társadalom számára értékes céljaikat.
A főindikátorként szolgáló szubjektív biztonságérzet azért fontos, mert az állampolgárok a közbiztonság állapotát elsősorban saját biztonságérzetükön, érzelmi állapotukon keresztül ítélik meg.
A KSH az utóbbi öt évben végzett a közbiztonságérzet változását követő, rendszeres, statisztikailag verifikált hazai mérést. Ennek eredményeire lehet alapozni a trendek vizsgálatát a lakosság biztonságérzete közterületen, a lakókörnyezetében kérdéskörben.
A KSH lakossági percepciós mérésen alapuló adatainak forrása az OSAP 2154 azonosító számon futó Háztartási költségvetési és életkörülmény című, éves gyakoriságú adatfelvétel, amelynek mintájában országosan kb. 13 ezer háztartás szerepel. A mutató alapja a kérdőív következő kérdése: „Mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?”
A kutatásban részt vevő válaszadók négy lehetőség közül választhattak, a lakosság kicsit több mint fele úgy nyilatkozott, hogy „eléggé biztonságban érzi magát” a közterületeken. A KSH 2013–2017 között mért adatai szerint évről évre javult a lakosság biztonságérzete. Míg 2013-ban a megkérdezettek 35%-a nyilatkozott úgy, hogy veszélyben érzi magát, ebből 12% pedig úgy, hogy nagyon veszélyben, addig ezek az arányok 2017-re jelentősen – 2014 óta ráadásul töretlenül – csökkentek: a magukat veszélyben érzők 21,4%-ot tettek ki, ebből a magukat nagyon veszélyben érzők pedig csak 4,7%-ot, ezzel párhuzamosan a magukat nagyon biztonságban érzők aránya több mint 10 százalékponttal, 16,9%-ról 27,3%-ra nőtt.
Regionális különbségek természetesen tapasztalhatók, a nyugat-dunántúli régió az, ahol a legtöbben érzik magukat biztonságban (87,6%) és a legkevesebben veszélyben (12,4%) az országban. Ellenpontként Észak-Magyarország emelhető ki, ahol a többi régióval összehasonlítva a legkevesebben érzik magukat biztonságban (69,4%), és a legtöbben veszélyben (30,5%). Az Eurostat 2013-as felmérése alapján a V4-országok között hazánk a harmadik helyen állt, a megkérdezettek 17,4%-a nyilatkozott úgy a feltett kérdésre („Mennyire érzi biztonságban magát, ha éjszaka egyedül sétál?”), hogy „nagyon biztonságban” érzi magát.
Kiemelendő a főindikátorral kapcsolatban, hogy az európai polgárok biztonságérzetét az elmúlt években nagymértékben befolyásoló migrációs hullám és a nyugati országokban elkövetett terrormerényletek ellenére is növekvő tendenciát mutat a magyar lakosság szubjektív biztonságérzete.