B.1.1. Honvédelmi kiadások a GDP arányában

A gyorsuló globalizáció folyamatosan változó biztonsági környezetet eredményez, amelyben a kihívások, kockázati tényezők és fenyegetések több síkon – az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten – jelennek meg. A biztonsági környezet változása érinti a kormányzati és nem kormányzati szervezetek, valamint a transznacionális szereplők széles körét.
A biztonság fogalma ezért korunkban egyre átfogóbb értelmezést nyer, és új hangsúlyokkal jelenik meg. Meghatározó szerephez jutnak benne politikai, gazdasági és – szükség esetén – katonai lépések. Utóbbiak azt a kormányzati képességet tükrözik, amely egy esetleges külső támadással szemben védelmet biztosít. A honvédelem az állam egyik legalapvetőbb feladatának ellátását, a területi szuverenitás fenntartásának, valamint az állampolgárok megvédésének képességét jelenti.
A Magyar Honvédség Magyarország külső biztonságának alapvető letéteményese. Meghatározó szerepet játszik az ország szabadságának, alkotmányos rendjének és biztonságának külső katonai veszélyekkel szembeni védelmében. A nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott teljesítménye és elismertsége jelentős hatással van Magyarország tekintélyére és befolyására, ezzel járulva hozzá az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. A Magyar Honvédség alapfeladata, hogy önállóan vagy szövetségi keretek között fegyveresen megvédje az ország függetlenségét, területét, légterét, lakosságát és anyagi javait külső támadással szemben. Ehhez szükség van a Magyarországot közvetlenül és közvetve érintő katonai fenyegetések érzékelésére, a megfelelő visszatartó képesség kialakítására és szükség esetén a katonai fenyegetések kivédésére.
A honvédelemre áldozni kell. A kormány az ország gazdasági teljesítőképességét figyelembe véve elkötelezett Magyarország biztonságának garantálása és a Magyar Honvédség fejlesztése mellett. Ennek megfelelően folyamatosan és ütemezetten bővülnek a honvédelmi források, ezzel biztosítva a Magyar Honvédség feladatainak magas szintű ellátását és a katonai képességek tervezett, tudatos fejlesztését.
Kormányhatározat rögzíti, hogy a Honvédelmi Minisztérium támogatási főösszege 2017–2026 között a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product – GDP) arányában évi legalább 0,1 százalékponttal nő, és 2024-re a NATO-irányelvnek megfelelően eléri a GDP legalább 2%-át, majd az elért szint 2025-től minimum állandósul. A régióban jelenleg egyedül Lengyelország költi a GDP-je 2%-át a haderejére. A Honvédelmi Minisztérium új irányt jelölt ki a haderő fejlesztésére és modernizációjára egy átfogó, komplex és hosszú távon meghatározó jelentőségű koncepció megalkotásával. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy 2026-ra a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó haderejévé váljon.