H.4.4. A közszolgálati továbbképzésben a tisztviselők által sikeresen teljesített tanórák száma

A közigazgatás minőségét alapvetően meghatározó tényező a benne dolgozó tisztviselői állomány. Egy tudatos humánerőforráspolitikának ezért alapvető célja a munkaerőpiaci vonzás biztosítása, valamint a professzionális munkaerő megtartása. Az aktuális kormányzati stratégia is osztja azt a megközelítést, hogy a személyi állomány fejlesztését integráltan, a személyügyi gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztésével, a közszolgálati életpályamodell minél vonzóbb kialakításával érdemes megvalósítani. Ebben kap nagy szerepet az egyénre szabott karriermenedzsment, amelynek egyik alrendszere a tisztviselők folyamatos képzése, továbbképzése. A 2013-ban megújult közszolgálati továbbképzési rendszer egy folyamatos, tanulmányi pontértéken alapuló, egyéniesített, négyéves ciklusokban teljesítendő továbbképzési sémával egészíti ki a korábbi alap- és szakvizsgarendszert. A közigazgatás személyi állományának felkészültségét alapjaiban határozzák meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kifejlesztett és nyújtott képzési programok, amelyekre vonatkozóan az alábbi (a ProBono informatikai rendszerből kinyert) statisztikai adatokra alapozott megállapításokat tehetjük: • 2016-ban 1434 közigazgatási szerv készített éves intézményi továbbképzési tervet, 82 977 tisztviselőre lebontott egyéni képzési tervvel. • A tisztviselők éves egyéni továbbképzési terveikbe 337 842 képzési programot vettek fel, amelyből 302 349 képzési programot sikerült teljesíteniük. • 2016-ban – 2015-höz hasonlóan – az éves egyéni továbbképzési tervekben szereplő továbbképzési programok száma átlagosan 4 program lett, amellyel átlagosan 36,6 tanulmányi pontértéket teljesítettek. A továbbképzési programjegyzéken 2016 végén 2186 program szerepelt, ebből 330 program az NKE által nyújtott közszolgálati továbbképzési program, 1829 egyszerűsített eljárással nyilvántartásba vett belső továbbképzési program és 27 közigazgatási szerv által minősített belső továbbképzési program. A továbbképzési programok módszertanukat tekintve e-learning képzések, blended learning képzések, valamint jelenléti képzések lehetnek. 2016-ban az e-learning típusú képzésekben 69 123 fő vett részt. A 69 123 fő mintegy 290 037 alkalommal vette fel éves egyéni továbbképzési tervébe az e-learninges képzéseket. Az NKE közszolgálati blended learning képzési programjainak megszervezése és a blended képzések jelenléti képzéseinek lebonyolítása 2016-ban 10 társegyetem közreműködésével történt, a résztvevők száma 8726 fő volt. Az NKE blended learning vezetőképzési programjain 2016 során 128 csoportban 1604 vezető képzésére került sor. 2016-ban a tisztviselők 33 895 alkalommal vettek fel jelenléti típusú képzési programot éves továbbképzési tervükbe, amelyek túlnyomó többsége a közigazgatási szervek belső továbbképzési programja volt. Az NKE jelenléti képzésein 9321 fő vett részt. Az ábrán látható indikátor az összes közszolgálati továbbképzésben biztosított tanórán belül azok számát tartalmazza, amelyeket a tisztviselők sikeresen teljesítettek (a számonkérésen több mint 60%-ot értek el). Ez a mutató tehát nem méri a képzések hatását, nem ad egyértelmű visszajelzést arról, hogy a tisztviselők kompetenciaszintje milyen mértékben növekedett, csupán a továbbképzési rendszer kibocsátását rögzíti annak hatékonysági, eredményességi értékelése nélkül. A tisztviselők fejenként átlagosan 33 órát (2015-ben 41 órát) töltöttek jelenléti vagy e-learning képzésen. A fajlagos csökkenés egyrészt a képzési célcsoport közel 6000 fős bővülésének köszönhető, másrészt a központi programok növekedő tendenciájával szemben a belső (munkáltató által helyben szervezett) képzések drasztikusan csökkentek. Ez részben a tanulmányi kreditpontok elszámolási szabályainak változásával, részben a lokális képzésszervezés szervezeti átalakulások miatti mérséklődésével indokolható.