D.3.3. A politikai, szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó nonprofit szervezetek átlagos állami támogatása

A politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti tevékenység is elképzelhetetlen anyagi források bevonása nélkül. Ezek felkutatása és az állami támogatások igénybevétele, valamint a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre kifejezetten jellemző tagdíjfizetés teszi lehetővé az önkéntesek munkafeltételeinek biztosítását. Az anyagi források között kiemelt helyet foglal el az állami támogatások igénybevétele. Az állami támogatások felhasználására vonatkozóan szigorodott a törvényi szabályozás, a munkacsoport álláspontja szerint részben ez az ok vezetett a nonprofit szervezetek számának csökkenéséhez. A jogszabályok szigorításával sikerült elérni, hogy a tényleges tevékenységet nem végző, ún. látszat-nonprofit szervezetek ne juthassanak állami pénzekhez. Az érdekképviseleti szervezetek tényleges működése mindazonáltal továbbra is jóval nehezebb lenne tartós állami támogatások nélkül. Ez hozzájárul a szervezetek működéséhez, így közvetve lehetővé teszi a társadalmi párbeszédet, ami a demokratikus politikai rendszerek egyik alapeleme. Minél több, ténylegesen működő érdekképviseleti szervezet tudja hallatni a hangját a civil szférában, annál nagyobb a valódi esély arra, hogy a társadalmi érdeklődést kiváltó politikai ügyekben sikerül kompromisszumos megoldást találni, ezzel is növelve a politikai döntések társadalmi legitimációját. Elemzésünkben – a KSH nonprofit szervezeteket osztályozó rendszere alapján – a politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti tevékenységcsoportba besorolt nonprofit szervezetek adott évi állami támogatásának összegét vizsgáltuk, ezen belül is azt, hogy egy szervezet átlagosan mennyi támogatást kap. A mutató értelmezéséhez fontos kiemelni, hogy a támogatások eloszlása nem egyenletesen történik a politikai, szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó nonprofit szervezetek között – az indikátor az átlagot fejezi ki. Míg 2011-ben 3 millió Ft volt az egy szervezetre jutó átlagos költségvetési támogatás, addig 2015-ben az érték elérte a 6 millió Ft-ot, ami 100%-os növekedést jelent. A támogatások belső megoszlásában azonban fordulat következett be. Míg 2011-ben 3,1 millió Ft volt a szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó szervezetek támogatása, addig a politikai szervezeteké 2,5 millió Ft. 2015-ben az előbbi szervezetek 5,8 millió Ft-ból gazdálkodhattak, míg utóbbiak 8,8 millió Ft-ból. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy a politikai érdekképviselettel foglalkozó szervezetek arányaiban több pénzből gazdálkodhattak 2015-ben, mint 2011-ben. A 2012 óta megfigyelhető tendencia abba az irányba mutat, hogy az érdekképviseleti tevékenységgel foglalkozó szervezetek átlagos állami támogatásának összege tovább fog emelkedni, ami mindenképpen pozitív eredmény a politikai pluralizmus előmozdítása céljából. A területi eloszlásban az előző indikátorokhoz hasonló tendencia rajzolható fel, vagyis az állami támogatások egy főre jutó összege a fővárosban a legmagasabb.