D.2.1. Időközi választási részvétel

A politikai részvétel fő színtere az országgyűlési és az önkormányzati választás. A politikára jellemző a ciklikusság, ezért idei kutatásunkban az időköziséget helyeztük előtérbe, amit a jelen indikátor kísérel meg mérni. A mutató a rendes és az időközi parlamenti, illetve önkormányzati választások közötti választói részvételi különbséget jelzi a 10 000 főnél magasabb lélekszámú településeken. Az adatok kiszámolásának módja az, hogy összegyűjtjük azon körzeteket, ahol egy adott ciklusban időközi parlamenti vagy önkormányzati választásokat rendeztek, minden körzetben kiszámoljuk a részvételi arányt, majd vesszük a részvételi arányok választójogosultak számával súlyozott átlagát, végül ugyanezen körzeteknek a rendes választásokra hasonló módon kiszámolt átlagos részvételi arányából kivonjuk az időközi választások értékét. Mindez megmutatja a rendes választások közötti politikai részvétel relatív mértékét. A módszertan a tavalyihoz képest annyiban változott, hogy mivel az egyes választási körzetek között a választójogosultak tekintetében nagyságrendbeli különbségek vannak, a részvételi arányokat az előbbiek számával súlyoztuk, így a korábbi ciklusok tavalyi jelentésben közölt értékei módosulnak. A grafikonon a pozitív érték azt jelöli, hogy a rendes választások mozgósítják jobban a szavazókat. Ezek alapján kijelenthető, hogy a rendes választások az időközihez képest a szavazók nagyobb tömegét vonzzák mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások esetén. A választók politikai részvételének intenzitása akként ciklikus, hogy négyévente az általános választásokon éri el maximumát, majd a következő választásokig alacsonyabb. Másrészt az országgyűlési választásokhoz képest az önkormányzati választásokon kisebb a különbség a részvételi arányokban. Az önkormányzati választások részvételiarány-különbségét vizsgálva megállapítható, hogy míg az elmúlt három ciklusban (2002–2006, 2006–2010, 2010–2014) nagyságrendileg 10–15% volt a különbség a rendes választások javára, addig a jelenlegi ciklusban eddig kevesebb mint 3%. Az országgyűlési választások esetén szintén csökkent a különbség a rendes és az időközi részvételi arányok között. Az elmúlt három ciklusban a rendes választások javára mutatkozó, nagyságrendileg 40% különbség a jelenlegi ciklusban eddig csupán 23%. Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a jelen ciklusban rendezett időközi választások több választót mozgósítanak, mint korábban, tehát a cikluson belüli politikai részvétel ebből a szempontból intenzívebbé vált. Az önkormányzati választások területiségét vizsgálva megállapítható, hogy nincsen jelentősebb különbség az országban. Kiemelendő azonban, hogy a fővárosi időközi részvételi arányok jelentősen elmaradnak a rendes választáshoz képest.