F.3.4. A háztartások egy főre jutó végső energiafelhasználása

A lakossági energiafelhasználás alakulására az ország energiapolitikája és energetikai ellátórendszere mellett nagy hatással van a gazdaság állapota. Általában igaz, hogy amikor van fogyasztóképes kereslet és elérhető energia, akkor a fogyasztás növekszik. A lakossági felhasználás esetében is úgy tűnik, hogy a GDP 2013 vége óta tartó növekedése tükröződik a teljes primerenergia-felhasználásban és a lakossági igény növekedésében is. Kedvezőtlen jel, hogy eközben az ország megújulóenergia-termelése nem növekszik, azaz a fogyasztás bővülését a lakossági szektorban is a hagyományos energiaforrások felhasználásának növekedése biztosítja, így például nő az áramigény, a kőolajszármazékok iránti igény. A lakossági energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználásának népszerűsítése, továbbá az ilyen beruházások pályázati támogatása jó beavatkozási lehetőség, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jóval nagyobb tőke beáramoltatásával lehet olyan eredményt elérni a szektorban, amely jelentősebb fogyasztáscsökkenéssel jár. A lakossági energiafogyasztás terén a takarékossági kampányok és a legtöbb energiát igénylő szektorokban végzett passzív és aktív beruházások azok, amelyekkel jelentős energiamegtakarítás érhető el, így első helyen kell említeni a fűtési és használati melegvíz-előállítási energiaigényt. Itt számos olyan lehetőség adott (alacsonyabb hőfok beállítása, szigetelés, nyílászárócsere, jobb hatásfokú kazán, hőszivattyú stb.), amelyek rövid megtérülési idejük miatt ajánlhatók, akár befektetési célzattal is. Második helyen áll a lakosság közlekedési energiaigénye, amely a tömegközlekedés javításával, a telekocsiprogram népszerűsítésével és esetleges ösztönzött támogatásával csökkenthető. A harmadik a lakossági célú áramfogyasztás csökkentésének lehetősége, ahol az ismeretterjesztés, a passzív (energiatakarékos berendezések) és aktív (napelemes rendszerek) lehetőségek ismertetése egyaránt fontos. Egy adott lakossági fogyasztó esetén egyszerű lépésekkel és kisebb beruházásokkal is elérhető a teljes energiaigény akár 20-30%-os csökkenése. A fosszilis forrásoktól és az energiaimporttól való függés e két területen magas (ennél már csak a közlekedésben magasabb). A döntéshozóknak lehetőségük van, hogy hatással legyenek a lakosság energiafelhasználására. Célszerű lenne a lakosság tájékozottságát növelni a takarékossági lehetőségekről, előadások, szóróanyagok és célzott ismeretterjesztő anyagok készítésével és azok minél szélesebb körű hozzáférésének biztosításával. A lakossági energiacélú pályázatok esetén célszerű lenne olyan támogatás, amely a lakosság számára is elérhető adatbázis alapján rangsorolja az elérhető beruházásokat, várható megtakarítás, fosszilis- és importenergia-függőség, CO2-kibocsátás szempontjából, majd megfelelő pályázatot javasol az érdeklődők részére.