G.5.5. A gazdaság energiaintenzitása

Az ábrán látható, hogy a magyar gazdaság energiaintenzitása folyamatosan csökken. A nagyon magas, 2004-es 275,1 értékről 2015-re 224-re csökkent, ami 18,6%-os javulás. Ugyanakkor ez az érték EU-s összehasonlításban még mindig nagyon magas. Továbbá az EU28-as átlagérték 120,4, vagyis a magyar érték 86%-kal magasabb, mint az EU-s átlag. A térképen láthatjuk, hogy például az osztrák érték 107,1, ami kevesebb, mint a magyar érték fele (47,8%), a német érték 112,6, ami pedig éppen a magyar érték fele (50,2%). A V4-en belül Szlovákia után a második legalacsonyabb a magyar érték. Egyébként az látható, hogy az EU-hoz csatlakozott kelet-európai országokban sokkal nagyobb az energiaintenzitás, mint a fejlett országokban. Ez egyrészt összefügg az ipar, azon belül is a nagy energiaigényű és kevéssé tudásigényes ipar magas arányával és az erősen tudásigényes és kevéssé energiaigényes szolgáltatások kisebb arányával. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a fejlett gazdaságú országok elsősorban az energiaigényes összeszerelő tevékenységeket telepítették ki a kelet-európai országokba. De növeli az energiaigényességet ezekben az országokban a rossz energiahatékonyságú épületek és háztartási gépek magasabb aránya is. A magas energiaigényesség – különösen az energiában szegény országok számára – nagy kitettséget, külső függőséget jelent. A magyar gazdaság továbbra is magas energiaigényességét elsősorban a gazdasági szerkezet korszerűsítésével, illetve a háztartások energiaigényének csökkentésével lehetne mérsékelni. Ehhez tudatos állami beavatkozásra, a Jó Állam energiaigényességet csökkenteni akaró elhatározására van szükség. Továbbá a V4-országokban általában, így nálunk is az energiafelhasználáson belül alacsony az alternatív energia felhasználásának aránya. Az Eurostat 2014-es adatai alapján ez az érték Magyarországon 8,4%, Csehországban 8,8%, Lengyelországban 9,1% és Szlovákiában 8,8%. Viszont például Ausztriában 30,0%, Svédországban 35,8% és Finnországban 29,4%. Az EU28 átlaga 12,5%. Megjegyzendő, hogy az EU 2020 céljai között Magyarország 14,65%-os értéket ígért a teljes energiafelhasználáson belül az alternatív energia felhasználásának arányára. Ennél a jelenlegi értékünk 6,25%-kal alacsonyabb. A gazdasági szerkezet energiaigényességének csökkentése és tudásigényességének növelése nemcsak a versenyképességet, de az életminőséget is javítja, mivel lehetőséget kínál innovatív, jól fizető, tudásalapú munkahelyek létesítésére. Az alternatív energia hasznosítása új tudást, korszerű technológiákat hoz a gazdaságba, és ezzel elősegíti a tudásalapú tevékenységek gazdaságon belüli arányának növelését; végső soron nemcsak a gazdasági növekedés fenntarthatóságához, hanem a környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárul, amivel figyelembe veszi a jövő generációk életminőséghez való jogát is.