G.5.4. Az értékláncok hossza

Az értékláncok hossza fontos jellemzője egy gazdaságnak. Azt mutatja meg, hogy a teljes értékláncnak a kutatás-fejlesztéstől az anyagés alkatrész-biztosításon és összeszerelésen át az értékesítésig, majd az azt követő, eladás utáni szolgáltatásig mekkora része van jelen egy gazdaságban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy cégen belül kell mindezen tevékenységeknek megtörténniük. Az értékláncok hossza a hazai beszállítói rendszer segítségével is növelhető. Az értékláncok hosszának mérése azonban nem könnyű. Közelítő mutatóként lehet használni az adott országban, azon belül az egyes ágazatokban helyben teremtett új érték viszonyát a teljes kibocsátáshoz, amely tartalmazza az összes, nem helyben létrehozott, hanem külföldről importált termék, részegység értékét is. Az indikátor ezt az arányt mutatja két fontos ágazatra, az iparra és a szolgáltatásra vonatkozóan. Magyarország esetén ez az arány az iparban nagyon alacsony, és a 2004-es 27,5%-ról még csökkent is 2015-re 26,5%ra. Ez 3,6%-os csökkenés. Az oka az lehet, hogy azóta több, csak összeszerelő tevékenységet végeztető cég települt be hozzánk. Az összeszerelés pedig a teljes értéklánc legkisebb hozzáadott értéket előállító szakasza. A szolgáltatások esetén az arány sokkal kedvezőbb, bár értéke a 2004es 57,8%-ról enyhén, 57,0%-ra csökkent 2015-ben. A sokkal magasabb érték oka az, hogy a szolgáltatások területén több, főleg hazai tulajdonú, a nemzetközi értékláncba be nem kapcsolódó cég működik, amelyek – más hazai cégekkel együtt – lefedik az értéklánc egészét, annak valamennyi műveletét a fejlesztéstől kezdve az értékesítésig. Az értéklánc az iparban a V4-országok között Lengyelországban a leghosszabb és Szlovákiában a legrövidebb. Magyarország Lengyelország és Csehország után a harmadik helyen van. A szolgáltatások esetén viszont Lengyelországgal együtt az élen vagyunk. Érdemes felfigyelni arra, hogy a fejlettebb országok értéklánca a saját országukban, elsősorban az iparban, hosszabb. Például Németország esetén ez 35,2%. Ennek egyik oka, hogy az értéklánc legnagyobb hozzáadott értéket képviselő részét, a kutatás-fejlesztést a fejlett országok általában otthon tartják, és csak a kis hozzáadott értéket előállító összeszerelést szervezik ki, általában a kevéssé fejlett országokba. Ebből az is következik, hogy sokkal magasabb bérek jelennek meg az új értéket teremtő folyamatban. A hosszabb értéklánc előnyös, mivel csökkenti egy ország gazdasági függőségét, illetve a váratlan külső események kevésbé tudják megzavarni a cégek működését. De előnyös a hosszabb értéklánc abból a szempontból is, hogy növeli a rendelkezésre álló munkahelyek választékát, ezeken belül pedig a jól fizető munkahelyek kínálatát. A térkép jól mutatja, hogy általában a fejlett országokat a hosszú, a kevésbé fejletteket pedig a rövid értékláncok jellemzik. Ez megmutatkozik a bérkülönbségekben is. Magyarország a V4-ek között nincs előnytelen helyzetben az értékláncok hosszát tekintve, sőt a szolgáltatások esetén jó a pozíciója. A fejlett országokhoz képest azonban jelentős lemaradásban van.