G.3.3. A kormányzati szektor GDP-arányos éves oktatási kiadása

Egy versenyképes gazdaságban fontos, hogy az állampolgárok olyan tudással rendelkezzenek, amely a hosszú távú fejlődést biztosítja. Ehhez elengedhetetlen, hogy az országnak versenyképes oktatási rendszere és intézményei legyenek, amelyeket az állam megfelelő forrásokkal lát el. Egy ország számára a tartós gazdasági növekedésnek és a versenyképesség javításának gátja lehet, ha nem helyez kellő figyelmet az oktatásra. Ezért választottuk ki a kormányzati szektor GDP-arányos éves oktatási kiadása mutatót. Az indikátor a kormányzati szektor oktatásra fordított kiadásait mutatja meg a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Ez a mutató egyúttal a humán tőke fejlesztésére fordított befektetést is kifejezi. A vizsgált időszak kezdő éveként megjelölt 2004-ben az oktatásra fordított kiadás mértéke 5,9% volt, majd ez egy minimális, 0,1 százalékpontos emelkedés után 2006–2009 között csökkent. A 2010-es évben megfigyelhető az előző évihez képest egy kisebb növekedés 5,5%-ra, de 2010-ről 2013-ra egy jelentősebb csökkenés történt: ekkor 4,6%-ra esett az oktatási kiadás. 2014-ben egy 0,5 százalékpontos növekedés figyelhető meg a 2013-as évhez képest. A növekedésben közrejátszhat a bérek emelkedése, illetve a strukturális átalakítások miatt az adatok is torzulhatnak. 2015-ben további 0,1 százalékponttal nőtt a vizsgált adat, így 0,3 százalékponttal maradt el a 2010-es értéktől (5,5%). Képzési szintenként vizsgálva az oktatásra fordított kiadások mértéke a következőképpen alakult 2015-ben: alapfok 1,3%; középfok 1,5%; felsőfok 0,9%. Érdekes megfigyelni, hogy míg az alapfokú oktatásra szánt kiadások mértéke 2004-ről (2,9%) 2015-re (1,3%) 1,6 százalékponttal csökkent, addig a középfokú képzéseknél ellenkező irányú volt a tendencia. 2004-ről (0,6%) 2015-re (1,5%) 0,9 százalékponttal nőtt az e képzési szintre fordított kiadások mértéke. A felsőfokú oktatás esetében az elmúlt 11 évben gyakorlatilag nem történt változás. 2004-ben 1% volt a felsőfokú képzésekre fordított kiadások mértéke, 2015-ben 0,9%. Jelen mutató különösen a nemzetközi összehasonlítás szempontjából mond sokat arról, hogy miként lesz meg a jövőben is a versenyképesség javításához az ország számára feltétlenül szükséges jól képzett munkaerő. A 2015-ös nemzetközi adatok alapján az EU28 4%-os értékéhez képest hazánk az 5,2%-kal az átlag felett helyezkedett el. A visegrádi országok között Magyarország Lengyelországgal együtt az első helyen szerepel Szlovákia és Csehország előtt (Lengyelország 5,2%; Szlovákia 4,2%; Csehország 4,0%). Fontos azonban a versenyképességben és oktatásban is elöl járó országok adatainak vizsgálata is, így például Dániáé (7%), Finnországé (6,2%) és Svédországé (6,5%). Jól látható, hogy bár az EU28 átlagához és a visegrádi országokhoz képest Magyarország jobban teljesített, ugyanakkor az előzőekben említett, a vizsgált területet tekintve példaértékű országok mért adataival összevetve elmarad Magyarország oktatásra fordított kiadásainak mértéke.