G.3.2. Felnőttképzésben való részvétel (lifelong learning) a 25–64 éves korcsoportban

Korszerű és versenyképes gazdaságot, amely tudásra, innovációra épít, csak felkészült, korszerű tudású szakemberekkel lehet létrehozni, ezért fontos feladata a Jó Államnak, hogy a jövőben a tudásszint növekedésére törekedjen, és a szakemberek el is tudjanak helyezkedni a tudásukat hasznosító munkahelyen. A felnőttképzésben való részvétel a humán tőkébe való folyamatos befektetést mérő inputmutató. A felnőttképzésben való részvétel aránya jelentősen befolyásolja általában a termelékenységnövelés lehetőségét, különösen pedig a teljes tényezős termelékenység emelkedésének lehetőségét, mivel új tudás és képességek megszerzését teszi lehetővé, ezzel növeli a rendelkezésre álló, magasabb képzettségi szintű munkaerő nagyságát. A mutató a 25–64 éves népességből azok arányát méri, akik a felmérést megelőző 4 hétben iskolarendszerű oktatásban, illetve felnőttképzésben vettek részt. Az adatok forrása a KSH. A vizsgált időszakban nagyobb visszaesést 2008-ban 3,4%-ra és 2009-ben 3,0%-ra láthattunk, majd ezt követően 2012-ig nagyjából azonosak az értékek. Ez a jelenség valószínűleg a gazdasági válság egyik negatív következménye lehetett. 2013-tól javuló tendencia érzékelhető, amelynek során egy nagyobb, 3,8 százalékpontos emelkedés is megfigyelhető volt 2014 (3,3%) és 2015 (7,1%) között. Az okot valószínűleg az újabb szakmák ingyenes megszerezhetőségében, illetve a közmunkások körében indított továbbképzésekben kereshetjük. Ez azonban nem feltétlenül a valós lifelong learning-et jelenti. Sajnos a legutóbbi adat 0,8 százalékpontos romlást mutat, 2016-ban 6,3% volt a felnőttképzésben részt vevők aránya. Ahogyan azt a térkép is jól szemlélteti, az országon belül jelentős eltérések vannak az élethosszig tartó tanulásban. Az országos átlagot (6,3%) hozza az Észak-Alföld, e fölött a két legjobb értéket mutató régió Közép-Magyarország (7,9%) és a Közép-Dunántúl (7,5%), a két legalacsonyabb eredménnyel rendelkező régió pedig Észak-Magyarország (4,2%) és a Nyugat-Dunántúl (4,6%). A mutató fontosságát jelzi, hogy az EU évenként megjelenő European Innovation Scoreboard (Európai Innovációs Eredménytábla) elemzése is fontos részmutatóként vizsgálja. 2015-ben a mutatóban 10 országnak volt nálunk roszszabb helyezése. Az EU28 átlaga 10,7%, így hazánk a 7,1-es értékkel az átlag alatt helyezkedik el. A V4-országokat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy Magyarország a 7,1-es értékkel a második helyet foglalja el Csehország (8,5%) mögött, ugyanakkor az általános felzárkózást a versenyképességünk javítása érdekében gyorsítanunk kell. Lengyelország (3,5%) és Szlovákia (3,1%) közel hasonló eredményt mutat a felnőttképzésben való részvételben. A korszerű tudás hiánya gátolja a gazdaság fejlődésének, az exportképesség és a versenyképesség javításának, valamint – végső soron – a GDP növelésének esélyeit. Ezért szükséges, hogy a Jó Állam felhívja a társadalom figyelmét a tudás és az állandó fejlődés fontosságára, és mindehhez biztosítsa a szükséges feltételeket.