G.2.5. A GNI értéke a GDP százalékában

Ez a mutató a bruttó nemzeti jövedelem és a bruttó hazai termék hányadosa. A bruttó nemzeti jövedelem a bruttó hazai termék értéke csökkentve az országból kiáramló munkavállalói és tulajdonosi jövedelemmel, valamint az EU-ba fi zetett adók értékével, és növelve az országba kívülről beáramló jövedelemmel, valamint az EU-ból érkező támogatások értékével. Ily módon nem tartalmazza a külföldi cégek által hazautalt profi tot, béreket és osztalékot. Viszont szerepelnek benne az EU-ból érkező kifi zetések, például a földalapú támogatások, valamint a külföldről hazautalt munkavállalói jövedelmek. A két mutató egymáshoz való viszonya ezért csak részben méri az adott ország nemzeti kézben lévő gazdasági egységeinek eredményeit. Jellemzően azonban a fejlett országok esetén a GNI, a kevésbé fejlettek esetén pedig a GDP értéke a nagyobb, vagyis az első esetben az arány nagyobb, az utóbbi esetben pedig kisebb, mint 100%. A GNI értéke Magyarországon a GDP-hez viszonyítva 2014-ben és 2015-ben csökkent. A legrosszabb értéket a válság idején (2005–2007) érte el. Az okok azonban eltérőek lehetnek. A válság időszakában jelentős értékkivonás történt Magyarországról. A tulajdonhoz kötődő pénzkiáramlás 2005ről 2006-ra 60%-kal, majd 2006-ról 2007-re 32%-kal nőtt. 2014–2015-ben a csökkenéshez hozzájárulhatott az EU-ból érkező támogatások 2013-hoz mérve enyhén alacsonyabb értéke. Azonban azt is meg kell említeni, hogy ebben a két évben jelentősen megnőtt a külföldi tulajdonú cégek pénzügyi eredménye. Ez növelte a GDP-t. Ugyanakkor a külföldről hazautalt bérjövedelem 2012 óta dinamikusan növekszik: 2013-ról 2014-re 6%-os, 2014-ről 2015-re pedig 11%-os volt az emelkedés. Ez javította a GNI értékét. Mindent összevetve figyelemre méltó, hogy 2004 és 2015 között egyetlen év sem volt, amikor a GNI/GDP aránya egynél nagyobb lett volna. Nemzetközi összehasonlításban a 2015-ös adatok alapján azt látjuk, hogy a lengyel és a szlovák adat jobb, mint a magyar. A lengyelek esetén egyrészt a nagyarányú külföldi munkavállalás lehet a nagyobb érték oka, másrészt az, hogy erős, nemzeti tulajdonban lévő vállalataik, közöttük kisvállalkozásaik is vannak. Szlovákia esetén 2015-ben jelentősen nőtt az EU-transzferek értéke, és a hazautalt bérjövedelem is magas szinten volt. Fontos azt is megemlíteni, hogy az MNB számításai szerint az abszolút értéket tekintve az elmúlt két évben a V4 minden országában nőtt a GDP és a GNI közötti különbség, azonban a legjobban – elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok bővülő jövedelmei miatt – Magyarországon ugrott meg az eltérés. A fejlett gazdaságú országokban a GNI/GDP értéke jellemzően 100% fölött van. A legmagasabb értéket Norvégiában, Dániában és Németországban találjuk. Ennek egyik oka, hogy erős, külföldön is működő cégeik jelentős jövedelmet utalnak haza. Másrészt ezekre a gazdaságokra a magas hozzáadott értéket képviselő termelés és szolgáltatás, továbbá a kiterjedt kutatásfejlesztés sokkal inkább jellemző, mint például a V4-országok gazdaságára.