G.2.3. A technológiaintenzív („high-tech”) feldolgozóipari és tudásintenzív szolgáltatási ágazatok részesedése a foglalkoztatásból

A technológia- és tudásintenzív ágazatok foglalkoztatási aránya megmutatja, hogy mennyi a tudás- és innovációalapú munkahelyek aránya egy országban, ennek következtében meg tudja-e tartani a jól képzett munkaerőt, illetve képes-e arra, hogy a tudás kihasználásával nagy hozzáadott értéket teremtsen, a tudással való versenyzés útját kövesse. Fontos továbbá ez az adat azért is, mert a tudásalapú munkahelyek általában egyúttal jól fizető munkahelyek is, így magasabb arányuk javítja az életszínvonalat. Erről a mutatóról csak 2008-tól állnak rendelkezésünkre adatok. Az ábrán azt látjuk, hogy a 2008–2016-os időszakban a technológia- és tudásintenzív foglalkoztatás nálunk 5% körül mozgott: 5%-kal indult, és 5,1%-ra érkezett. Három évben volt az érték 5% alatt, négy évben 5% fölött. Az átlag is 5%. Tehát bár 2016-ban a V4-országok közül a magyar érték a legmagasabb, a fejlődési dinamikánk a legalacsonyabb: valójában alig tapasztalhatunk fejlődést. 2008-hoz képest ugyanis a magyar adat csupán 2%-kal, míg a lengyel 11,5%-kal, a cseh 23,7%-kal, a szlovák pedig 13,9%-kal javult. A magyar értékek inkább stagnálnak, míg a többi 3 ország esetén jelentős javulás érzékelhető. Ez előnytelen pozíciót jelenthet számunkra, és megnehezíti a jó szakemberek megtartását. Továbbá ha ez a tendencia folytatódik, akkor a V4 többi országa már a közeljövőben megelőzhet bennünket, előnybe kerülve a tudásalapú versenyképesség terén. A fejlettebb gazdaságú országok esetén is változó adatokat látunk. Például Ausztriában 22,9%-os, Szlovéniában 22,2%-os volt a javulás ebben az időszakban. Az EU-s átlag 5,3%. Ha külön vizsgáljuk a technológiaintenzív feldolgozóipari és a tudásintenzív szolgáltatási adatokat, akkor azt látjuk, hogy az előző esetén 2016-ban az érték 2,4%, ami 14,3%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban volt. Az átlagérték 2,6%. A tudásintenzív szolgáltatásokat tekintve a 2016-os érték 2,7% (a 2,7% és a 2,4% adja ki az 5,1%-ot), ami 17,4%-os javulást jelent 2008-hoz képest. Az átlagérték 2,4%. Ez azt mutatja, hogy az együttes értéket a feldolgozóipar gyengébb adatai rontják le. Vagyis a statisztikailag technológiaintenzívbe sorolt feldolgozóipari ágazatokban nem nő a tudásintenzív munkahelyek száma. Azt látjuk, hogy a tudásalapú foglalkoztatás a tudásintenzív szolgáltatásokban bővült erőteljesebben. Meg kell végül említenünk, hogy a technológia- és tudásintenzív ágazatokban is vannak nem tudásalapú munkahelyek, illetve a közepes és alacsony technológia- és tudásintenzitást képviselő ágazatokban is lehetnek nagy tudást igénylő munkahelyek. A versenyképesség javítása szempontjából az összes tudás alapú munkahely számának növelése fontos tényező. Ezért fontos, hogy nőjön a technológiaés tudásintenzív ágazatokban működő cégek száma, illetve bővüljön a teljes gazdaságban rendelkezésre álló tudásalapú munkahelyek száma.