G.2.2. A technológiaintenzív („high-tech”) feldolgozóipari és tudásintenzív szolgáltatási ágazatok részesedése a bruttó hozzáadott értékből

Az új termékek, technológiák, tudás és szolgáltatások létrehozása, használatba vétele jelentős hatással van a versenyképességre, az exportlehetőségekre, következésképpen a gazdaság „okos”, tudásalapú növekedésére. Ezek az ágazatok a jövő ágazatai, mivel a negyedik ipari forradalomba való bekapcsolódás elképzelhetetlen fejlett technológiai és tudásintenzív ágazatok nélkül. Ezért fontos megvizsgálni, hogyan alakul ezen ágazatok részesedése a bruttó hozzáadott értékből. Az Eurostat defi níciója szerint a technológiaintenzív feldolgozóipari ágazatokba a gyógyszeripar, a számítógépgyártás és az elektronikai, valamint optikai termékek gyártása számít bele. A tudásintenzív szolgáltatói ágazatok pedig valamennyi infokommunikációs és kutatás-fejlesztési, tudományos, műszaki tevékenységet magukban foglalják. Az adatok a 2008 és 2014 közötti időszakból állnak rendelkezésünkre. Nemzetközi összehasonlításban azt látjuk, hogy 2014-ben a V4-országok közül a magyar adat a legjobb. 2008-hoz képest 2014-ben csak a magyar adat növekedett, mégpedig 10%-kal, azaz fejlődési dinamika csak a mi esetünkben tapasztalható. De ennél még nagyobb, 23%-os növekedési ütem tapasztalható például Németországban. A vizsgált mutató értéke függ egyrészt az ezen ágazatokban működő cégek számától, másrészt a cégekben keletkező hozzáadott értéktől. Magyarországon a 2014-es Eurostatadatok szerint 36 679 ilyen cég van, ebből 1525 a feldolgozóiparban és 35 154 a szolgáltatásban. Ezen cégeken belül a létrehozott új érték a teljes termelési érték arányában 23,1%, illetve 54,2%, vagyis a szolgáltatásban nagyobb a helyben teremtett új érték aránya. Mindkét adat a legjobb a V4-országok közül, de rosszabb, mint például az osztrák vagy a német érték. Érdekes Eurostat-adat továbbá, hogy 2014-ben az EU-ban összesen 46 000 kimondottan magas technológiai szintet képviselő feldolgozóipari cég működött, és ezek több mint fele, 53%-a négy országban: Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Lengyelországban volt. A magyarországi cégek aránya 3,3%, a cseheké 7,2%, a lengyeleké 7,5% és a szlovákoké 0,9%. A tudásintenzív szolgáltatások területén sokkal több cég működik minden országban. Meg kell azonban említeni, hogy a statisztikai besorolás alapja a cégek fő tevékenysége, és valószínűleg nem tekinthetjük ezen cégek valamennyi tevékenységét technológia- és tudásintenzív tevékenységnek. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a magyar adatok V4-es összehasonlításban jók. A technológia- és tudásintenzív ágazatokban működő cégek számának, illetve a gazdasági szerkezeten belüli arányuknak, továbbá az általuk helyben végzett, nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységek volumenének növelése azonban javítaná a magyar gazdaság exportképességét, valamint nemzetközi versenyképességét is. Ezzel Magyarország áttérhetne a tudásés innovációalapú versenyképességi modellre.