K.5.5. Az oktatással való elégedettség

Az oktatási rendszer minőségének megítélésében – a standard tesztekkel vagy munkaerőpiaci megfeleléssel mért kimeneti eredmények mellett – fontos szerep jut az igénybevevők által érzékelt elégedettségnek is. Az elégedettséget a tanárok működése mellett több más tényező is befolyásolja, például az iskolai infrastruktúra, az iskolával való kapcsolattartás vagy az étkezés minősége. Az itt bemutatott indikátor a „Mennyire elégedett Ön összességében az oktatási, képzési rendszer működésével?” kérdésre adott válaszok átlagértékét mutatja be. A válaszadók az elégedettségüket 0–10-es skálán értékelhették. Az adatok forrása a JÁV statisztikai adatfelvétele. A 2016-os eredmények a módszertani változások következtében közvetlenül nem hasonlíthatóak össze a tavalyi eredményekkel: míg 2016-ban számos más, az oktatási rendszerre vonatkozó kérdés között kellett a fenti kérdésre választ adni, 2015-ben csak az alábbi kérdés szerepelt a kérdőívben: „Összességében mennyire elégedett Ön a közoktatási rendszer (általános és középfokú oktatás) minőségével?” Ez a kérdés közvetlenül az egészségügy és a közigazgatás mellett kérdezett rá a közoktatással való elégedettségre. Az oktatási rendszer egyes szintjeire vonatkozó elégedettség meglepően egységes képet mutat, nincsenek markáns különbségek. A közoktatás 6,74-es és a felsőoktatás 6,72-es eredményét kismértékben haladja meg az óvodákkal való elégedettség. (Megjegyezzük, hogy a tavalyi, más módszertannal mért és csak a közoktatásra vonatkozó elégedettség mértéke 5,9 volt.) Az elégedettség mértéke a válaszadók iskolai végzettsége szerinti bontásban sem mutat számottevő különbséget (sem összességében, sem képzési szintek szerint). Az oktatás esetében a nagyon elégedetlenek (0–1 pont) aránya rendkívül alacsony, mindössze 1,1%, miközben a nagyon elégedetteké (9–10 pont) 18,4%. Ehhez nagyon hasonlóan alakul a nagyon pozitív és nagyon negatív vélemények aránya az egyes képzési szintekben is. Az oktatással való elégedettség jóval nagyobb, mint a másik nagy állami ellátórendszerrel, az egészségüggyel kapcsolatos általános elégedettség (de a háziorvosi ellátást még az oktatásnál is valamivel magasabbra értékelték a válaszadók). Miközben az oktatási rendszerre és annak egyes elemeire vonatkozó elégedettség meglehetősen egységes képet mutat, a válaszadók az állami feladatellátás minőségével kevésbé elégedettek: ez az elégedettségi szint ráadásul alacsonyabb, mint az oktatási rendszer bármely részével kapcsolatos elégedettség. Az állam feladatellátása esetében 3,5% a nagyon elégedetlenek, és 17,4% a nagyon elégedettek aránya. Feltételezhető, hogy a válaszadók elsősorban a környezetükben található intézmények működését minősítik az egyes képzési formák értékelése során, míg az állami feladatellátás kapcsán a rendszer szervezésével és finanszírozásával kapcsolatban nyilvánítanak véleményt, és fogalmaznak meg valamivel több kritikát.