K.5.1. Élettel való elégedettség

Mutató leírása

Magyarország lakosságának az élettel való általános elégedettsége közepesnek mondható, egy 10-es skálán 2013-ban a 6,2es,2016ban a 6,1-es pontértéket veszi fel, tehát enyhén csökkent a magyar lakosság megelégedése az életével. A nemzetközi összehasonlításban ez a pontérték inkább az élettel kevésbé elégedett országok közé sorolja hazánkat; az Európai Unió 28 országának átlaga (7,1 pont) alatt majdnem egy egész pont volt a lemaradás (6,2 pont) 2013ban. Így hazánk közelebb áll az életével legkevésbé elégedett országhoz (Bulgária, 4,8 ponttal), mint a legnagyobb megelégedést felmutató európai országokhoz (Finnország, Svédország, Dánia 8,0 ponttal, Ausztria 7,8 ponttal). A visegrádi országcsoporton belül is hazánk mutatja a legalacsonyabb megelégedettséget (Cseh Köztársaság 6,9, Lengyelország 7,3, Szlovákia 7,0 pont). Bár hazánk gazdasági, társadalmi helyzete számos vonatkozásban stabilizálódik, az élettel való általános elégedettség 2013 óta nem nő, egy 2014-es emelkedés után (6,4 pont) a 2013-as 6,2-es pontérték alá süllyedt az élettel való általános elégedettség (6,1 pont). Az okok feltárásához hozzásegít az elégedettség szintjének a vizsgálata a lakosság korcsoportonkénti és iskolai végzettség szerinti bontásában, ami az ország anyagi, oktatási, politikai, szociális, kulturális színvonalát is tükrözi. Az élettel legmegelégedettebb korosztály a fiataloké, a 16–24 évesek korosztálya: közel egy egész ponttal magasabb, mint a magyar átlag; annyi, mint az Európai Unió átlaga, vagy Franciaország és Románia elégedettsége 2013ban. Ugyanakkor ez a korosztály is veszített az élettel való elégedettségéből, a 2014-es csúcsról (7,2 pont) 6,8-ra esett vissza 2016-ban. Ebben a visszaesésben az oktatási rendszerünk reformjával kapcsolatos viharok is tükröződhetnek. A következő korcsoport az élettel való elégedettségben a fiatal felnőttek csoportja. A 25–34 évesek és a 35–44 évesek elégedettségi szintje a magyar átlag fölé esik (6,6-os és 6,4-es pontértékek 2016-ban), és míg a fiatalabbak elégedettsége 2014-től folyamatosan csökken, addig a 35–44 évesek mutatója stagnál. Ezt a stagnálást mutatja a következő két korcsoport is: a középkorúak (45–54 és 55–64 évesek) elégedettsége nem sokat változott 2013 óta, jóllehet mindkét szegmens a magyar átlag alatti értéket mutatja fel (6 és 5,7 pont 2016-ban). Az élettel legkevésbé elégedett csoport az időseké, a 75 évnél idősebb korosztály volt a legkevésbé elégedett (5,4 pont 2016-ban) Magyarországon. Az élettel való elégedettség minimumát az iskolai végzettség szerinti bontás mutatja meg: az alapfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 5,3 pontra értékelték elégedettségüket a 0–10-es fokozatú skálán, ők a legelégedetlenebbek életükkel Magyarországon. (Érdekesség, hogy ez az adat 5,9 volt 2014-ben.) Minél feljebb haladunk a képzettségi szinten, annál nagyobb elégedettségi fokot kapunk, a felsőfokú végzettségűek 2014-ben megközelítik az Egyesült Királyság és Németország 2013-as elégedettségét (7,3 pont). Szembetűnő tény, hogy minden korcsoport és végzettség élettel való elégedettsége 2014-ben volt a legnagyobb, ezután fokozatosan csökken.

Mutató ábrák


Forrás: KSH


Forrás: KSH

Mutató térkép

Összefoglalás

Az élettel való elégedettség tükrözi egy ország boldogságszintjét, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális állapotát. Magyarország az EU28 átlaga alatt van.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Mutató megtekintése: Élettel való elégedettség

Hasznos volt?