K.3.1. Az egészségben eltöltött évek száma

Az egészségben eltöltött életévek száma a várható élettartam mellett figyelembe veszi az életminőséget is, ilyen módon a jóllét egyik alapvető mérőszáma. Az indikátor értéke azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai között (korspecifikus halálozási valószínűségek mellett) átlagosan hány évi egészséges élettartamra számíthat. Számítása a KSH teljes népességre vonatkozó demográfiai adatai és az egészségi állapot reprezentatív adatgyűjtésen alapuló meghatározása alapján történik. Az indikátor értékének javítása európai uniós célkitűzés is: a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség 2012-es elfogadása azt célozza, hogy 2020-ig 2 évvel növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma. Az indikátor értéke komplex társadalmi-gazdasági folyamatok eredményeképpen alakul: az egészségügyi ellátórendszer működésén (az arra fordított forrásokon és a források felhasználási hatékonyságán) túlmenően a jövedelmi helyzet és az iskolázottság, a szociális ellátórendszer, a környezet minősége, illetve az életmódot meghatározó egyéni tényezők (például táplálkozás, testmozgás, dohányzás) is komoly hatással van rá. Jellemző még, hogy a kormányzati beavatkozások hatása hosszú távon érvényesül. Emiatt a mutatószám alakulása csak részben tükrözi e beavatkozások hatását, sokkal inkább hosszú távú társadalmi folyamatok függvénye. Magyarországon 2005 óta mind a nők, mind a férfiak esetében jelentős volt az egészségben eltöltött életévek számának növekedése: a nők esetében 54,3 évről 60,9 évre nőtt az indikátor értéke, a férfiaknál pedig 52,2 évről 59,2 évre. 2012 óta a növekedés a nőknél lelassult, a férfiaknál megállt. 2013 és 2014 között a nők esetében az érték 0,6-del nőtt, a férfiaknál ugyanannyi, tehát nem csökkent. Az EU átlaga 2014-ben 61,8 év volt a nőknél, és 61,4 év a férfiaknál (az előző évhez képest csak a nők esetében mért érték változott, 0,3-del növekedett). Fokozatos felzárkózást követően a magyar érték az EU-s átlagtól már csak 1-2 évvel marad el. E tekintetben kedvezőbb a helyzet, mint a csak a halálozással (életminőséggel nem) kalkuláló, születéskor várható élettartam esetében: 2014-ben a nők 78,9 évnyi értéke 4,4 évvel, a férfiak 72,1 éve 6 évvel maradt el az EU-s átlagtól. Az országon belül az egészségegyenlőtlenség mértéke magasnak tekinthető. A regionális értékek összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel: a legfejlettebb közép-magyarországi régióban a nők és a férfiak egészségben eltöltött éveinek száma meg is haladja az EU-átlagot. Ehhez képest Nyugat- és Közép-Dunántúlon relatíve kicsi az elmaradás, az ország többi részében a nők esetében 6-7, a férfiaknál 4 évvel alacsonyabb ez az érték, mint Közép-Magyarországon; az Észak-Alföld esetében pedig a nők 8,4, a férfiak 6,6 évvel rövidebb egészséges élettartamra számíthatnak.