K.1.2. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete

Az indikátor a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének alakulását mutatja, idősorban. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete mutató arról ad képet, hogy a lakosság gazdasági motorját jelentő, aktív kereső polgárok milyen jövedelmi feltételek között vállalnak munkát. Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján átlagban havi legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Alkalmazásban állónak számítanak többek között a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak; a szorgalmi időben vagy a szünidőben foglalkoztatott diákok; a Magyarországon bejegyzett vállalkozásnál munkadíj ellenében munkát végző külföldi állampolgárok, függetlenül attól, hogy a munkavégzés a munkáltató hazai vagy külföldi kirendeltségén, telephelyén történik-e; valamint a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévők is. A mutató értéke 2008 óta folyamatos növekedést mutat, és az emelkedés mértéke az elmúlt években stabil volt. Ezt támasztja alá, hogy a 2016-os adat (175 ezer Ft) 7,8%-os növekedést mutat a 2015-ös havi nettó átlagkeresethez (162,2 ezer Ft) képest. 2016-ban az egykulcsos személyi jövedelemadó kulcsa a munkavállalókat terhelő járulékok változatlansága mellett 1 százalékponttal (15%-ra) csökkent, így a nettó átlagkereset növekedési üteme meghaladta a bruttó keresetét. 2016-ban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt nettó kereseti index 108,1%, a kereseti átlag 185 ezer Ft, míg a közfoglalkoztatottakkal együtt 107,8%, illetve 175 ezer Ft volt. A versenyszférában a nettó kereseti átlag 184,2 ezer Ft, a költségvetési szférában 157,9 ezer Ft (a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 186,7 ezer Ft) volt. Az indikátor szempontjából kiemelten fontos a megyei szintű megoszlás vizsgálata is. A legmagasabb Budapesten (226 ezer Ft) volt a havi nettó átlagkereset 2016-ban, ezt követi Győr-Moson-Sopron (182,5 ezer Ft) és KomáromEsztergom megye (172,9 ezer Ft). A legalacsonyabb eredménnyel Szabolcs-Szatmár-Bereg (118,4 ezer Ft) rendelkezik, ezt követi Békés megye (128,4 ezer Ft). Az ország megosztottságát ezek a különbségek is jól jellemzik, hiszen a legmagasabb havi nettó átlagkeresettel rendelkező megyék mind az ország nyugati területén helyezkednek el. 2016-tól az egygyermekesek a korábbi 62,5 ezer Ft helyett havi 66,6 ezer Ft-tal, a kétgyermekesek gyermekenként 83,3 ezer Ft-tal csökkenthetik személyijövedelemadó-alapjukat, míg a legalább három gyermekről gondoskodók kedvezménye 206,2 ezer Ft-ról 220 ezer Ft-ra nőtt. A családi adókedvezmény a megfigyelt szervezeti körben munkavállalónként átlagosan havi 7,2 ezer Ft többletet jelentett a családok jövedelmében.