B.5.3. A lakosság anyagi helyzetre vonatkozó várakozása

A lakosság anyagi helyzetre vonatkozó várakozását a KSH 2012-től méri a lakosság éves kikérdezésével, mintájukban országosan körülbelül 13 000 háztartás szerepel. A mutató alapja az a kérdés, hogy „Mit gondol, hogyan fog változni háztartásuk pénzügyi helyzete a következő 12 hónapban?”, amelyre a következő válaszlehetőségek adottak: javul, nem változik, rosszabbodik, illetve nem tudja. A háztartások jövedelemelvárása szoros összefüggésben van a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében javuló tendencia figyelhető meg: amíg 2012-ben a válaszadók 50,5%-a mondta, hogy romlani fog az anyagi helyzete, addig 2016-ban már csak 17,6%-uk. Ez nem jelent feltétlen javulást, hiszen 2016-ban a válaszadók nagy többsége (59,9%) úgy gondolta, hogy maga és családja pénzügyi helyzete nem fog megváltozni a kérdezést követő 12 hónapban, és csak 8,6%-uk bízott helyzete jobbra fordulásában. Területi szempontból 2016-ban a Pest megyeiek a legpesszimistábbak, 26,0%-uk számol a jövedelmi helyzetének romlásával, nem sokkal megelőzve a közép-dunántúli régiót, ahol ez az arány 25,4%. Budapesten a legoptimistábbak – erről a területről a válaszadók 13,8%-a számol derűsebb jövővel. Őket követi az Észak-Alföld, ahol a válaszadók 9,9%-a bízik abban, hogy javulni fog a helyzete. A korcsoport szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy 2016-ban a 20 év alattiak voltak azok, akik a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban, 33,9%-uk javulást vár, míg a 60 évnél idősebb korosztályban volt a legmagasabb azok aránya (a válaszok 20,1%-ával), akik szerint anyagi helyzetük romlani fog. Az iskolai végzettség alapján pozitívan értékelte a jövőjét a felsőfokúak 12,9%-a, míg az alapfokú végzettségűek borúsabban látják a helyzetüket, 24,0%-uk számít romlásra. A háztartás összetétele szerinti csoportoknál 2016-ban a két felnőtt és két- vagy többgyermekes családok esetében az országos átlagot is meghaladóan magas, 14,0% feletti azoknak a válaszadóknak az aránya, akik javulást remélnek, a három- vagy többgyermekesek esetén pedig ez az érték még magasabb, 16,4%.