B.4.5. Adatnyilvánosság

Az adatnyilvánosságot a közérdekű nemzeti adatbázisok hozzáférhetőségének egységes nemzetközi standardok alapján történő értékelése szerint mérjük. A mérés az Open Data Barometer (ODB) módszertana és felmérései alapján összesített adatokat közöl, amelyek Magyarországot rangsorolják más országokhoz viszonyítva (forrás: Open Data Barometer/WWW Foundation). Az ODB a World Wide Web Foundation és az Open Data for Development (OD4D) együttműködésén alapul. Ezeket a szervezeteket a világ vezető adattudósai a vállalati szektor tapasztalataira is építve fejlesztik. A felmérés 15 nemzeti adatbázis értékelését tartalmazza 10 standard kérdésre alapozva. Ezek az adatbázisok többek között a térkép- és földtulajdoni adatok, a kormányzati költségvetési adatok, a cégadatok, a jogalkotás, a nemzetközi kereskedelem, a közlekedés, az egészségügy teljesítménye, az alap- és középfokú oktatás teljesítménye, a bűnügyi statisztika, a nemzeti környezet, a választási adatok, a közszerződések (public contract). A standard kérdések lényege: Létezik-e az adat? Online elérhetővé tette-e a kormányzat? Engedélyhez kötött-e a hozzáférés? Ingyenesen elérhető-e? Friss adatok érhetőeke el? Rendszeresen frissített-e? Könnyen kereshető-e? A felmérés elsődleges adatai részben a kormány önértékelésén alapulnak, kérdőíves felméréssel, illetve egy további módszer volt a felkért szakértők által végzett pontozás egy kutatói kézikönyv módszertana alapján. A másodlagos adatok a World Economic Forum, az ENSZ és a Világbank mérésein alapulnak. Az eredmények hármas szerkezetben jelennek meg: készültség (readiness), ez 35%-át adja az összesített eredménynek; a megvalósítás (implementation) szintén 35%; végül a politikai, gazdasági, társadalmi hatások (impact) 30%-ot jelentenek az összesített értékelésben. Az összesített eredményekből pontszámot és rangsorban elfoglalt helyet generál a program. A 2013 óta végzett felmérések során a vizsgált államok száma 77-ről 114-re nőtt. Ez jelentősen relativizálja az országok helyezéseinek változásait. Ebből kifolyólag Magyarország abszolút ranglistán elfoglalt helyezése mellett megjelenítjük az ország százalékpontos relatív helyezését is, ami azt mutatja meg, hogy az adott évben a vizsgált országok hány százaléka van előttünk. Magyarország 2013-ban a 42. helyen nyitott a 77 vizsgált országból, ez 54 százalékpontos helyet jelent. 2014-ben a 33. hellyel (86 országból) 38 százalékpontos helyen zártunk, ami jelentős javulást jelentett. 2015-ben az 50. hely (92 országból) újra az 54 százalékpontos helyet jelentette. 2016-ban a 65. hely (114 országból) 57 százalékpontos eredményt jelentett. A 4 év fejlődését tekintve megállapíthatjuk, hogy relatív értékben (az összes ország százalékpontos rangsorában) Magyarország a középmezőnyben van. A felmérés szerint hazánk gyenge pontja a közérdekű szerződések és a költségvetési kiadások elérhetősége. Az erősségek az egészségügy, az oktatás, a bűnügyi helyzet adatainak hozzáférhetősége.