B.1.2. A nemzetközi globális katonaierő-index mérési rangsorában elfoglalt hely

A biztonság átfogó megközelítése magában foglalja a katonai, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és az ökológiai biztonságot. A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások azonban kiszámíthatatlanságot okoznak. A biztonság nem katonai vetületeinek egyre inkább megnő a fontossága, ez ugyanakkor nem jár együtt a katonai tényezők szerepének csökkenésével. Továbbra is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy konfliktusban, ami szükségessé teszi annak fenntartását. A Magyar Honvédség szárazföldi és légi haderőnemeket, ezen belül harcoló, harci támogató és harci kiszolgáló támogató erőket, valamint egyéb szaktevékenységet folytató szervezeteket tart fenn. A képességeket és szervezeteket összhaderőnemi keretek között működteti annak érdekében, hogy összhaderőnemi szinten is képes legyen műveleteket végrehajtani önállóan vagy a szövetséges erőkkel együttműködve. Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni alkotmányos, valamint NATO- és európai uniós tagságából fakadó kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti önerő fejlesztése. A biztonsági környezetből fakadó kihívások, Magyarország szövetségi tagságából és a ratifikált nemzetközi egyezményekből eredeztethető jogok és kötelezettségek, a haderő várható alkalmazásának jellemzői, valamint a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrások mind befolyásolják a Magyar Honvédség képességeit. A Magyar Honvédség tevékenységének sikerét meghatározzák azok a körülmények, amelyek között küldetését végre kell hajtania. A NATO-szerződés 3. cikkelye arról szól, hogy a tagországok nemcsak fenntartják, hanem fejlesztik is a haderejük képességeit. A GDP-arányos védelmi kiadások emelkedése lehetővé teszi, hogy a Magyar Honvédség egy megújult, erőforrásaival hatékonyan gazdálkodó, szilárd alapokon nyugvó, fenntartható fejlődési pályán álló, jól szervezett haderővé váljon, amely a számára biztosított költségvetési források növekedésével fokozatosan korszerűsödik. Egy ország erejét a biztonsági kihívásokkal szemben azonban ma már nem lehet csak a védelmi kiadások nagyságával mérni. Ezek mérésére komplex nemzetközi mutatók szolgálnak, mint a globális katonaierő-index (Global Firepower Index, GFP-index). Ez a mutató több mint 50 tényező alapján összesen 126 országot rangsorol. Figyelembe veszi az országok földrajzi adottságait, természeti erőforrásait, helyi ipari sajátosságait. Nemcsak a rendelkezésre álló fegyverállománnyal, hanem annak sokféleségével is számol. Lehetővé teszi a kisebb, de technológiailag fejlettebb nemzetek összehasonlítását a nagyobb, de technológiailag kevésbé fejlett nemzetekkel. A változók közül a haderők létszáma kulcsfontosságú, ezért a népesebb országok előkelőbb helyet foglalnak el a rangsorban. Magyarország 2013-ról 2014-re két helyet előrelépett, majd 2017-re 4 helyet visszalépett a rangsorban.